Akár tetszik, akár nem, akár tanultuk, akár nem, bizony mindannyian PR-osok vagyunk.
Ha te még ráadásul cégvezető is vagy, akkor nem csodálkoznék, ha ettől a mondatomtól a hideg futkos a hátadon. Mielőtt rámförmednél, hogy Marika néni, aki péntekenként jár takarítani az irodát, már hogy is lenne a te PR-osod, előbb kérlek olvass tovább.

Minden ember szokott beszélgetni az ismerőseivel, barátaival és nem kevésszer a munkahely és az ottani események is szóba kerülnek egy-egy társalgás alkalmával. Hiszen mindenki arról beszél és beszélget, ami érdekli, foglalkoztatja valami miatt. Ha Marika néni hazafelé az esti buszon azt meséli a szomszédjának, hogy nálatok minden pénteken úgy néz ki minden, mint ahol forgószél söpört keresztül és arra sem képes senki, hogy legalább esős, saras időben egyszer-egyszer összeseperjen mielőtt ő megérkezik, az vajon milyen képet fest a cégedről? Rendetlen, a saját környezetükre igénytelen emberek dolgoznak ott. Persze hallgatósága nem felejti majd el ezt elmesélni egy következő társalgás alkalmával, hogy "szegény Marikánk ennél az irodánál milyen szörnyű lehet neki."

Aztán ott vannak a recepciósok. Akik sokszor unott fejjel, rágóval a szájukban, épphogy nem a körmüket reszelgetve fogadják az ügyfeleidet. És a többi alkalmazott, aki ha nem elégedett valamivel, egyből panaszkodni kezd és még ha a lojálisabb munkavállaló-fajtájából származik is, személyes problémája hevében biztosan nem fog eszébe jutni, hogy az indulatos, esetleg lebecsmérlő szavai milyen hatással lehetnek a vállalkozásod megítélésére.

Sajnos a negatív töltetű megjegyzések úgy szárnyalnak szerteszét a világban, mint ahogy az erdőtűz terjed egy több hetes aszály után. ha pedig egyszer rossz híredet vitték, onnan nagyon nehéz visszatornázni magad az ügyfelek bizalmába.

Egyszer volt alkalmam egy olyan helyen dolgozni, amiről bár én személy szerint soha nem mondtam semmi rosszat, ha csak kiejtettem a nevét, a városban mindenki csak legyintett egyet és 'á az, az a cég, ahol sosem fizetnek időben az alkalmazottaknak' mondattal beazonosította aktuális munkahelyem.

Megirathatod a legjobb pr-cikket, reklámozhatsz online, eláraszthatod plakátjaiddal és szórólapjaiddal az egész környéket, ha az alkalmazottaid nem jó PR-osok, a fene megette az egészet. Hogy jó PR-ossá tedd őket, neked nincs más dolgod, mint olyan munkakörülményeket teremteni számukra, olyan fokú erkölcsi és anyagi elismerésben részesíteni mindannyiukat, amit a teljesítményük, szakértelmük alapján megérdemelnek. Ha következetes és jó főnök vagy, akkor már nem is kell aggódnod többet a PR miatt.

Biztos lehetsz benne, hogy jó munkát végeztél, ha valaki még akkor is jó PR-osod marad, amikor már nem a te cégednél issza a reggeli kávéját.

/Sz.: KrisztaNagy/