Az elmúlt hónapokban sokat olvashattunk a menekülttáborról, amelyet nemrég nyitottak meg Vámosszabadin. A konkrét ügyben nem szeretnék állást foglalni; egyrészt mivel egyelőre nincs személyes tapasztalatom az ügyben, másrészt pedig azért, mert ezt sokan, sok fórumon megtették már mások, civilek és hivatalos személyek egyaránt. De település - PR szempontjából muszáj kicsit boncolgatnom az ügyet.

Nem tudok elmenni szó nélkül amellett, ami itt zajlik már hónapok óta. A menekülttábor ellen tiltakozók minden fórumot megragadtak és megragadnak (helyi, országos, közösségi média), hogy kinyilvánítsák nemtetszésüket az ügyben. Teszik mindezt többnyire úgy, hogy a menekültek (vélt) negatív tulajdonságait hangsúlyozzák, valamint azt, hogy mennyit romlik miattuk a falu megítélése. A netes pletykák szerint már a beköltözésük másnapján nem átallottak gyümölcsöt lopni a szomszédos kertekből az idegenek. Sőt, miattuk külön rendőrőrsöt telepítettek a faluba, hogy az eddigi (szerintük) remek közbiztonságot továbbra is fenn tudják tartani, de legalábbis megközelíteni.

A különböző médiafelületeken a falu lakosságát már egyenesen rasszistának állítják be a tollforgatók, amit magunk közt szólva, a különféle megnyilatkozások tükrében nem is nagyon csodálok. Tudom én persze, hogy az intelligensebb, disztingválni tudó (remélem nagyobb)  része a közösségnek csendben marad, vagy ha megszólal is, annak korántsem akkora a hírértéke, mint a gyalázkodásnak. Ki kíváncsi egy olyan cikkre, amelynek az a címe: "Mariska néni - nem mondhatok semmi rosszat a menekültekre" ? Senki. Mert a média - a fogyasztók igényeit kielégítve! - a negatívumokra, a botrányokra harap. Ez van.

Kép forrása: atv.hu

A vámosszabadiak egyik fő vesszőparipája, hogy elértéktelenednek az ingatlanjaik a menekültszálló miatt. Nos, kedves vámosiak: igen. De erről nem a menekültek tehetnek, sőt nem is az őket ide telepítő állami hivatal. Ha így is lesz, erről Vámosszabadi saját lakossága tehet. Azok, akik gondoskodtak róla, hogy a hírekben csak a negatív kommentek domináljanak a civil megszólalók részéről. És azok, akik csendben maradtak és nem tettek az előbbiek ellen semmit.

Ezt a negatív stigmát saját maguknak szerezték a vámosszabadiak és nagyon-nagyon nehéz lesz levakarni onnan. Értem én az ismeretlentől való félelmet, de jobb lett volna hosszútávra gondolkodni, mielőtt telekürtölték a sajtót a netről összeollózott féligazságokkal és szörnyű esetekkel, amelyek nem is itt történtek.

Annál is inkább nem értem ezt a hozzáállást, mert a környéken volt az elmúlt években egy olyan beruházás, amely szintén sok embernek nem tetszett és hasonló hibákat követtek el, mikor megvalósulását meg akarták akadályozni, mint most a vámosszabadiak. (Nekik sem sikerült.) Meg lehet nézni, ezen a településen a mai napig sokkal kisebb az újonnan beköltözők száma, mint a többi szigetközi faluba, pedig ez csak egyetlen kilométerre van a Győr táblától...

Száz szónak is egy a vége: egyetlen negatív megnyilatkozás sokkal több lenyomatot hagy a médiában, mint ezer, meg ezer, annak ellenkezőjét bizonygató sajtóközlemény. A jó hír nem hír. Nem érdekes tudniillik. Ebben a kontextusban tehát semmiképp nem igaz, hogy "mindegy, hogy mit, csak beszéljenek róla".